Borbás hosszútávú versenyen indul

Mivel a Le Mans-i 24 óráson egyelőre nincs Suzuki kategória, így a benzinnel és a versenygumikkal ezúttal spórol a Bánkuti MotorSport autóversenyzője, Borbás Bálint, aki a Rallycross Országos Bajnokság két fordulója között az UltraBalaton 2017 futóversenyen futja körbe a Balatont egy 10 fős csapatváltó tagjaként.

„A gép pihen, az alkotó forog!” – mondja viccesen a pilóta, aki tehát a Rallycross Országos Bajnokság húsvéti és pünksödi máriapócsi fordulója közötti hét hetes szünetben sem tétlenkedik, és mindent megtesz, hogy a „holtidőben” is formában tartsa, fejlessze magát.

„Bevallom, elsősorban a buli kedvéért csatlakoztam a kollégáim által toborzott futócsapatba” – árulja el Borbás, majd hozzáteszi: „Ők az elmúlt években is indultak már az UltraBalatonon, és elég sok vicces sztori, anekdota kering a korábbi versenyekről, úgyhogy nem kellett sokat győzködniük, hogy idén én is fejest ugorjak ebbe a kihívásba. Igazából már tavaly is szívesen csatlakoztam volna hozzájuk, de akkor nem tudtam összeegyeztetni a rallycross-os versenyzésemmel, ami természetesen akkor is és most is minden mással szemben prioritást élvez a számomra. Örülök, hogy idén már ez sem jelenthetett akadályt, és a rallycross bajnokság szünetében futásban is próbára tehetem magam.”

A 28 éves szegedi versenyző, aki tavaly a magyar bajnokság 3. helyén végzett rallycross-ban, és idén is két döntős helyezéssel, illetve egy dobogóval kezdte az évet, összesen 20 kilométert fog lefutni a Balaton körül a május 20-21-i futóversenyen. A táv nagysága jelzi, hogy bulinál azért többről van itt szó!

„Úgy gondolom, hogy 20 km-t lefutni azért már egy viszonylag komolyabb sportteljesítmény, amire becsülettel készülni kell. Én is ezt teszem, és igyekszem minél gyakrabban eljárni kocogni a környéken, hol 5, hol 10 km-re. Tavaly a Spar Maratonon már indultam csapatváltóban, akkor 12 km-t kellett lefutnom, úgyhogy egy sérült kollégám helyére ugrottam be, és csak két hetem volt felkészülni előtte. Valahogy azt is megcsináltam, sőt, a végén az utolsó 800 méteren még sprintelni is volt erőm, annyira megörültem a cél látványának, de az volt az eddigi legnagyobb távom, 20 km-t még sosem futottam. Ezért a kellő alázattal készülök a versenyre, megadom neki a tiszteletet!” – fejti ki Borbás, aki elmondása szerint futás közben is sokat gondol a rallycross-ra, és próbál kapcsolatot találni a két sportág között, hogy a futóedzésekből is minél több olyan dolgot tanuljon, amit akár a versenypályán is tud majd kamatoztatni a későbbiekben.

„A sport nagyon sok mindenre megtanítja az embert, és ez a hosszútávfutásra talán különösen is igaz. Hogy engem mire emlékeztet és mire tanít mindenegyes futásom? Először is alázatra és szerénységre. Aztán türelemre is, ami alapból nem az erősségem!” – mondja nevetve. „A hosszútávfutásban nagyon fontos, hogy beossza az ember a saját erejét. Ha 20 km-t akarsz futni, akkor nem kifizetődő, ha az első 100 méteren megpróbálod megdönteni Usain Bolt világrekordját.”

„Ésszel kell futni, őszintének kell lenned magaddal szemben és ismerned kell a saját erődet, hogy mennyit bírsz. Futás közben is figyelned kell a tested jelzéseire, oda kell figyelned a helyes légzésre stb. Itt nincs mellébeszélés, nem csaphatod be magadat. Csak azzal az erővel tudsz gazdálkodni, amid van. Csak akkor érhetsz célba, ha odafigyelsz a testedre, kellő önkritikával tekintesz a saját erőforrásaidra, és beosztod azokat. Ugyanez igaz az autóversenyzésre is. Ott az autó a tested, és ha nem figyelsz rá oda, ha nem osztod be, az a teljesítmény rovására fog menni.”

„Sokszor pl. el kell fogadnod, hogy mások erőforrásai esetleg jobbak a tiédnél. Futásban is hiba minden áron menni valaki után, aki a táv elején elhúz melletted. Az az ő tempója. Lehet, hogy sokkal edzettebb nálad, lehet, hogy sokkal jobb a tüdeje, a térde, teljesen mások az erőforrásai. Neked nem az ő testét kell beosztanod, hanem a sajátodat. A versenypályán is nem egyszer előfordulnak hasonló helyzetek. Ha valaki mondjuk egy 150 lóerős autóval versenyez, míg egy vetélytársa egy 250 lóerőssel, és mindketten kihozzák a saját autójukból a maximumot, akkor hiába végeznek mindketten ugyanolyan jó munkát, a 250 lóerős autó fog előbb célba érni. Van, hogy ezt fel kell mérni és el kell fogadni. Neked mindig arra kell koncentrálnod, hogy a saját erőforrásaidból, saját lehetőségeidből kihozd a maximumot. Mindig a maximumot, de soha ne többet annál!”

„Másrészről viszont pont arra is tanít és emlékeztet folyamatosan a futás, hogy sokkal messzebb vannak a saját teljesítőképességeid határai, mint azt valaha gondoltad volna. Ha úgy tetszik: sokkal messzebb, sokkal feljebb van az a bizonyos maximumod, mint gondolnád! Amikor már úgy érzed, hogy mindennek vége és teljesen elkészültél az erőddel, még akkor is tovább tudsz futni, akár még egyszer annyit, mint amennyit addig lefutottál. Nagyon sok minden fejben dől el. Sosem szabad feladni, mindig menni kell tovább, és előbb-utóbb túljutsz a legdurvább holtpontokon is. Erre is tanít a futás és a sport, amellett, hogy jó buli!” – teszi hozzá végül nevetve a Bánkuti MotorSport versenyzője, aki egy héttel a húsvéti rallycross parádé után egy jó hangulatú teremfocitornán is részt vett, az egykori gimnáziuma által hagyományosan, minden évben megrendezett öregdiák-találkozó keretében.