Rallycross description

EURÓPA UTÁN AZ USA IS FELFEDEZTE A RALLYCROSST !

ÉS EGY KIS SZABÁLYISMERET

Ez a viszonylag fiatal autósport-szakág az utóbbi négy évben ugrásszerű fejlődésnek indult. Sorra épültek (és épülnek) Európában (Portugáliától Oroszországig) a multifunkcionális rallycross pályák, melyek versengenek az EB rendezés jogáért.

Az egy–egy futamon rendszeresen induló versenyzők száma a közelmúltban majd a másfélszeresére (mintegy 100 versenyzőre) nőtt.

Az igazi áttörés 2008-ban kezdődött. Más autós szakágak sztárversenyzői sorra döntöttek és döntenek úgy, átlátogatnak a rallycrossba, hogy belülről is megtapasztalják azt az érzést, amit - mint nyilatkozataikban megjelent -, kívülről fantasztikusnak ítélnek.

2008-ban Matti Alamäki, a finn nemzeti hős, a rallycross élő legendája ismét rallycross autóba ült. Mellette több EB futamon indult a többszörös rallye világbajnok Marcus Grönholm. 2009-ben a rallye VB menő Henning Solberg kapcsolódott be a sorozatba több világsztár autóversenyzővel egyetemben, mint pl. Francois Duval a belgák kedvenc rallye VB-s versenyzője, vagy Jean-Phillippe Dayraut (F), aki a legendás jégverseny, az Andros Trophy (többek között évek óta itt versenyez a többszörös F1-es világbajnok Alain Prost is) sokszoros bajnoka, aki jollye-joker, hiszen más autós szakágakban is számtalan bajnoki címet szerzett, csakúgy, mint az INDY 500-ast nyerő svéd Kenny Bräck is.

A 2011-es rallye-világbajnoki sorozat második helyén végző Mikko Hirvonen egy közelmúltbeli nyilatkozatában olyan kijelentést tett, amelyben többek között a rallycrosst a Forma-1 elé helyezte saját kívánságlistáján, és azt mondta, belátható időn belül kipróbálja magát a rallycrossban.

De a sportág amerikai térhódítása révén egyre több tengerentúli nagyágyú is belekóstolt a rallycross semmihez sem hasonlítható világába, köztük az X Games olyan ikonjai, mint Tanner Foust, Travis Pastrana vagy az épp az új-zélandi Rhys Millen, aki szereplésével már az ausztrál kontinenst is bevonta a sportág vérkeringésébe.

Rallycross versenyeket közel ötven éve rendeznek Európában.

Jelenleg az Európa Bajnokság a legmagasabb szint ebben az autósport-szakágban,

az első EB-futamra 1973-ban került sor. Világbajnokság ugyan még nincs, de az elmúlt két évben már az Amerikai Egyesült Államokban is több rallycross versenyt rendeztek, sőt 2011-ben az első Amerikai Rallycross Bajnokságot is sikeresen lebonyolították, melynek futamain több európai élmenő is vendégszerepelt.

Az USA autósportjának vezetői 2009-től több EB futamon voltak mint megfigyelők jelen, az elmúlt két évben pedig egyik legnevesebb versenyzőjük, Tanner Foust rendszeres és igen sikeres indulója volt az EB futamoknak, így könnyen megjósolható, hogy a közeljövőben világbajnoki rangot fog kapni sportágunk.

Számos ország televíziós állomása egyenesben közvetíti az EB döntőket, Amerikában pedig egyből hatalmas közönségsikert aratott a rallycross, amelynek futamait az ESPN televíziós csatorna élőben közvetítette, és amely az X Games programjai között is az egyik legnézettebb műsorszámnak bizonyult.

2011-ben az Európa Bajnokság futamairól a magyar SportKlub csatorna rendszerint egyórás összefoglaló-műsort sugárzott. Ugyanezeknek az összefoglalóknak a felvételeit Európában közel 100 millió lakásban lehet nézni, hazánkban az egyéb csatornák mellett az RTL Klub, az ATV, a DUNA TV, a VIASAT3, a SPORT TV és a MOTORS TV csatornáin van rendszeres adás a rallycross-szal kapcsolatban.

Magyarországon 1985-ben volt bemutató jelleggel először verseny, a Magyar Bajnokság 1986-tól került kiírásra.

A pályák

A mintegy 1000 – 1200 m hosszú, vegyes talajú (szilárd: aszfalt vagy beton és laza: murva vagy keményre döngölt föld), nyolc-tíz kanyarral tarkított pálya aréna jellegű. A néző a száguldó versenyautókat mintegy 5-20 m közelségből figyelheti, ahol a tíz és száz előzési manőver is hozzájárul a dramaturgiai hatáshoz. A legtöbb helyről remek rálátás nyílik a pályán történő teljes eseménysorozatra. A néző gyakorlatilag a teljes pályát látja, percről-percre tudja, érti, mi történik, hogyan áll a verseny – nem véletlen tehát az egyre növekvő helyszíni érdeklődés.

A jellegből adódóan a rallycross pálya kiválóan molinózható, 3-4 kamerával TV-n közvetíthető, éppen ezért kivételes reklámértékkel bír.

A nézők

A néző hálás, hogy tömény izgalmat kap, hiszen egyszerre több divízióban az első előfutamtól kezdve az „A" döntőkig vérre menő futamokat, csatákat lát, s ezekből mintegy hetvenet a két versenynap folyamán! Ez megmutatkozik a 15 – 25 ezres nézőszámban, a szurkolók fantasztikus buzdításában, akik nemzetiségtől függetlenül (persze a sajátjukat azért jobban) bíztatják a versenyzőket. A verseny szombat estéjén rendezett koncerteken ez a nézőszám a duplájára is emelkedhet.

A depók

A pálya közvetlen közelében (Németországban a közepén) táboroznak a csapatokat, a versenyautókat, tartalék alkatrészeket szállító lakókamionok és buszok.

Az Európa Bajnokság rendszere úgy van felépítve, hogy az egymást követő hétvégén a két szomszédos (illetve közeli) országban van egy-egy EB futam (2012-ben Magyarország Ausztriával lesz párban). Miután a két futam között gyakorlatilag nincs lehetősége a csapatoknak hazautaznia, olyan szintű tartalék alkatrész háttérrel kell rendelkezniük, ami lehetővé teszi az első versenyen esetlegesen „porrá tört" versenyautó újjáépítését a következő hétvégére. Miután a depóba a nézők is bejöhetnek, így az autók futamról futamra történő javítása, újjáépítése kézzel fogható közelségben, gyakorlatilag a szemük láttára történik.

Nem véletlen, hogy a futamok között nézők tömege lepi el a depót, kíváncsian és csodálkozva figyelve, hogy az imént még daruval behozott „roncsból" a szerelők hogyan varázsolnak egy–két óra alatt ismét rajtra kész versenyautót. A sportágat amúgy is igen közvetlen, barátságos légkör jellemzi, a depóban a szurkolók is odamehetnek a versenyzőkhöz autogramért, poszterért vagy egy rövid beszélgetés kedvéért.

A versenyautók

Az együléses, rallye versenyautókhoz hasonló, de azoknál lényegesen nagyobb teljesítményű motorokkal szerelt, valamint jelentősen könnyebb, speciálisan megépített karosszériájú rallycross versenyautók a motorok űrtartalmától és a hajtott kerekek számától függően több Divízióban versenyeznek egymással. A legerősebbek 600-650 LE-sek, 100 km/ó sebességig jobban gyorsulnak mint a Forma 1-es versenyautók (2,0 mp).

A versenyautókon elhelyezett reklámfeliratok – miután az autók átlagsebessége viszonylag alacsony (85-95 km/ó) és gyakorlatilag a nézők kézzelfogható közelségében száguldanak – jól olvashatóak, reklámértékük az átlagosnál lényegesen magasabb.

A versenyzők

A sikeres rallycross versenyzőnek (mint az autósport bármely más szakágában) e speciális versenyágra vonatkozó különleges képességekkel kell rendelkeznie. Miután egy-egy futam 2,5-4,5 percig tart, erre az időre ez maximális koncentrációt igényel tőle. A rajttal kezdődően ez alatt az idő alatt kell kihoznia a versenyzőnek saját magából és versenyautójából a maximumot, a 101 %-ot. Itt hibázásra lehetőség nincs, mert nincs idő azt korrigálni. Egyébként is a kanyargós pályán rendkívül nehéz előzni, ezért a versenyzők „jóindulatú agresszivitással" egymás lökhárítóján, kilincs a kilincsen küzdenek, igyekeznek a másikat hibára késztetni, s arra azonnal lecsapni. S teszik ezt sportszerűen, páratlan precizitással, látványosan, profikhoz méltó szikrázó keménységgel. 2011-ben az Európa Bajnoki futamokon 19 ország mintegy 230 versenyzője indult a három Divízióban.

A versenyek

A rallycross versenyek két, illetve három naposak. Az első napon tartják az adminisztratív- és technikai átvételeket. Ezt követően (vagy a második napon) zajlik a két részre bontott szabadedzés, az időmérő edzés és az első előfutam sorozat a különböző divíziók számára. Majd vasárnap a reggeli bemelegítés után a második- és harmadik előfutam sorozatokra, ezt követően a döntőkre kerül sor, hogy majd a nap végén az ünnepélyes díjkiosztóval érjen véget a verseny.

A szabadedzések

Egy rallycross verseny - lehet az EB, vagy OB futam – a szabadedzésekkel kezdődik, melynek célja a pálya megismerése az adott időjárási körülmények között.

A szabadedzések időtartama kétszer egy-egy óra, amikor is a versenyzők mindkét órában egy-egy alkalommal négy-négy kört tehetnek meg a pályán. Ezután a szerelőknek a versenyzők visszajelzései, valamint ennek a nyolc körnek a tapasztalata alapján kell beállítaniuk a motort, a futóművet, a tengelyenkénti fékerőt stb.

Az időmérő edzések

A szabadedzést az időmérés követi. A versenyzők összesen három kört tehetnek meg, melyből a sportbírók a másodikat és a harmadikat mérik.

A teljesített legjobb köridő alapján kerülnek besorolásra a pilóták az első előfutam-sorozatba, melyet még kettő hasonló követ.

Az előfutamok

Minden futamban öt-öt versenyző indul egy sorból. A három előfutam-sorozatban - melyek négykörösek - a versenyzők tulajdonképpen elsősorban az idő ellen versenyeznek, mivel az 1., a 2., végül a 3. előfutam után a versenyzőket az ott teljesített időeredményeik alapján rakják sorrendbe, és – emelkedő sorszámmal - megkapják a helyezési számukat.

Ez képezi a következő előfutamba kerülésük sorrendjét és a rajtpozíciójuk helyét is.

A három előfutam-sorozat után a pilóták két jobb (alacsonyabb) helyezési számát összeadva, s annak összegét véve dől el a döntőbe (C, B, A) jutás sorrendje, mely húsz versenyzőt jelent. Értelemszerűen a minél kevesebb helyezési számmal rendelkező versenyző kerül a legkedvezőbb pozícióba, rajthelyre.

A döntő futamok

A döntőkben - melyek hatkörösek – a nyolc-nyolc versenyző három sorból indul. Ekkor mintegy 4500 LE szabadul el és mind a nyolc versenyző elsőként próbál befordulni az első kanyarba, ahol viszont már csak maximum három-négy autó fér el egymás mellett.

Az első húszból az utolsó nyolc versenyző jut divíziójának „C" döntőjébe. Innen az első két helyezett feljut a „B" döntő utolsó két (rajt)helyére, ahol az eredetileg a 7.-12. helyre sorolt versenyzőkkel indul együtt. A „B" döntő első két helyezettje szintén feljut az „A"-döntő utolsó két helyére, ahol az eredetileg a 1.-6. helyre sorolt versenyzőkkel harcol meg immár a végső győzelemért. Ugyanis az „A"-döntő befutója jelenti egyben a verseny végeredményét is.

A „parc fermé"-k

A döntők lefutása után a versenyautókat az ún. „parc fermé"-be állítják be az óvási idő (30 perc) lejártáig. Ide a sportbírókon kívül senki sem léphet be, szigorúan őrzik azt.

Az értékelések, a díjkiosztók

Az óvási idő lejártával feloldják a „parc fermé"-t, véglegesítik az eredményt, lebonyolítják az ünnepélyes díjkiosztót és ezzel a helyszínen véget ér a verseny.

Bár a döntőkben húsz versenyző indulhatott, csak az első 16 kap pontokat. Az első helyezett versenyző 20-at, a második 17-et, a harmadik 15-öt, a negyedik 13-at, a többiek csökkenő sorrendben mindig egyel kevesebbet, végül a 16. helyezett 1 pontot.

A nemzetközi Bajnokságok

Az Európa Bajnokság 2012-ben tíz futamból áll, a Közép-Európai Zóna futamsorozat, valamint a különböző országok bajnokságai 7-10 futamból, melyből a pilóták öt-öt futamonként az egy-egy számukra legrosszabb eredményt mínuszolják.

A megmaradó futamok pontszámait összeadva alakul ki a bajnokságok végső sorrendje.

A 2012. évi Európa Bajnoki futamokat rendező országok (minden ország évente csak egy-egy futamot rendezhet) időrendi sorrendben, áprilistól szeptemberig: Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria, Magyarország, Norvégia, Svédország, Belgium, Hollandia, Finnország és Németország.

2012-ben Közép-Európai Zóna futamok megrendezése cseh, lengyel, magyar és osztrák pályákon történik. Minden tagország évente legfeljebb két futamot rendezhet.

A magyar EB futam

Idén (egy év kihagyás után) immár hatodszor ad otthont hazánk Nyírádon - a svéd mellett méltán Európa legjobb pályáján - az éves sorozat negyedik futamának. A 2006. és 2009. között eltelt négy évben a rendezvény az FIA és az ERA értékelések alapján mindig a legjobbak között szerepelt.

A versenyzők elragadtatással nyilatkoznak a pálya minőségéről, vonalvezetéséről, a csapatok kiszolgálásáról, a vendéglátásról. A sportág élő legendája, a 14-szeres Európa Bajnok Kenneth Hansen például egy nyilatkozatában egyenegesen „a rallycross Monacójának" nevezte a nyirádi arénát. Az egyre növekvő számban kilátogató nézők is hasonlóképpen vélekednek, hiszen jó részük a katlanban fekvő, aréna jellegű pályán (melynek 90 %-a egy helyről belátható!) történő eseményeket ülve, megfelelő kiszolgálás mellett élvezhetik.

S a Magyar Nemzeti Rallycross Válogatott tagjai évről évre egyre szebb eredményekkel örvendeztetik meg a hálás hazai publikumot.

A 2012-es magyar EB futam időpontja: június 1-3..

A magyar Bajnokság

Jelenleg hazánkban OB futamok rendezésére három pálya alkalmas. A már említett nyirádi, valamint a Nyíregyháza mellett 1999-re megépített RabócsiRing, hol évente két–három futam kerül lebonyolításra, és a naptárba először 2010-ben bekerülő KakucsRing. Mindhárom pályán a magyar futammal egy időben Közép-Európai Zóna futam is megrendezésre kerül, ahol az induló pilóták száma mára már meghaladja a 100-at is.

A magyar bajnokság többi futamát osztrák, cseh és lengyel pályákon rendezik meg az adott ország Közép-Európai Zóna futamaival együtt. A Magyar Bajnokság küzdelmei nyílt értékelésben zajlanak, vagyis a külföldi pilóták is szabadon indulhatnak hazánk bármelyik OB futamán, és akár a Magyar Bajnoki címet is elhódíthatják. Mindez biztosítja a hazai Rallycross Bajnokság rendkívül magas, nemzetközi szintű színvonalát.